Párunk feltételezett gondolatai, és máris kész a párkapcsolati vita

Miért feltételezzük, hogy a párunk ugyanazt gondolja, mint mi, és hogyan kapcsolódik ehhez egy párkapcsolati vita?

Sokszor beleesünk abba, hogy feltételezzük párunk gondolatait, és annak mentén vitatkozunk vele. Biztos, hogy mindig azt gondolja, amit mi gondolunk, hogy ő gondolja? 

Saját magunk megismerését általában elsődlegesnek tartjuk, és számtalan forrásból gazdagítjuk azt. Megfigyeljük viselkedésünket, gondolatainkat, érzéseinket, és következtetéseket vonunk le belőle. Aztán arra is rettentően kíváncsiak szoktunk lenni, hogy mások mit gondolnak rólunk, hogy hogyan látnak mások kívülről bennünket. Talán, ez még izgalmasabb, mint saját észlelésünk, mert itt már bátrabban szoktunk válogatni, hogy mely visszajelzéseket fogadjuk el, és melyeket utasítjuk el, ám annak veszélye is fennáll, hogy átgondolás nélkül befogadjuk a másoktól elhangzottakat, annak realitás-vizsgálata nélkül. És ha ezek nem lennének elegek, folyton-folyvást összehasonlítjuk magunkat másokkal, legyen az közelebbi vagy távolabbi személy.

Node, mi a helyzet párunk megismerésével, – és most kiemelve – az ő gondolatainak megismerésével? Úgy hiszem, hogy nem árulok el vele újdonságot, hogy a tapasztalatok szerint a párunk gondolatainak megismerése már nem ennyire árnyalt. Egyrészt, saját magunk megismerése jóval könnyebb, hisz mindig magunkkal vagyunk, tehát láthatjuk tetteinket, viselkedésünket, gondolatainkat, érzéseinket. Ám mikor mások megismeréséről van szó, már nem rendelkezünk ennyi információval, sokkal több időt és energiát kell erre fordítanunk. Ez nem mindig megy gördülékenyen. Talán éppen ezért is, elsődleges stratégiánk a párunk gondolatainak megismeréséhez, hogy azt feltételezzük, hogy ő is azt gondolja, amit mi. Ez igen sok időt spórol számunkra, ám táptalaja a párkapcsolati vitáknak.

Hogy miért is? Természetesen, párkapcsolatunk elején törekszünk rá, hogy minél jobban feltérképezzük a társunkat. Minden időt és alkalmat megragadunk erre, hiszen szimpátiánk, és fellobbanó érzelmeink annyi plusz energiát adnak, hogy szomjazzuk a másik jelenlétét és minél jobb megismerését. Később, ez enyhülni szokott, és könnyen gondolhatjuk azt, hogy már jól kiismertük a másik minden apró rezdülését, hisz eleinte mindent megtettünk ezért. Éppen ezért könnyű belecsúszni később a gondolatok feltételezésébe. Holott az, hogy felfedeztük a hasonló világlátást, a hasonló értékeket, a hasonló érdeklődést párunkkal, még nem biztosít bennünket arról, hogy gondolatai, érzései is hasonlóak a miénkhez. Arról pedig végképp nem, hogy ez évek múltán is így marad. Ahogy mi is, ő is változik. Így változhat az ízlése, hozzáállása, prioritása, és bizony, így a gondolatai is. És valahogy ekkor szokott jönni a veszekedés, amely párkapcsolati vita megnehezítheti a mindennapokat.

Magától a jelenségtől is benne találhatjuk magunkat egy vita kellős közepén, hiszen – klienseimmel folytatott beszélgetéseim tapasztalataiból kiindulva – többször az indítja el a nézeteltérést, hogy feltételezésünket tényként vesszük, és nem egyeztetünk, nem kérdezünk, csak cselekszünk, ítélkezünk, ami a másikban óhatatlanul rossz érzéseket vált ki, hisz, ha ő nem úgy látja a kérdéses vitapontot, mint amit mi feltételezünk, akkor ez növeli a stresszt benne, dühös lehet, csalódott, úgy érezheti, hogy igazságtalanul bánnak vele, és figyelmen kívül hagyják az ő gondolatait. Így pedig máris kész a vitahelyzet.

Sokszor pedig a veszekedés egy-egy pontján kapcsol be ez a mechanizmusunk, így elmérgesítve a viszályt, hiszen a feltételezés hatványozódhat, és egy ponton már csak a saját gondolatainkat társítjuk a másiknak, meg sem hallva őt. Ez igen romboló tud lenni.

Párunk feltételezett gondolatai, és máris kész a párkapcsolati vita 1

Mi tehetünk ennek elkerülése érdekében? Én hiszek benne, hogy minden vita, így a párkapcsolati viták is megelőzhetők, orvosolhatók. A feltételezéseket pedig könnyen kikerülhetjük. Magával azzal egyébként, hogy feltételezünk valamit, semmi baj sincs. Hisz emberek vagyunk, így működünk. Viszont érdemes lehet odafigyelni arra, hogy mi a feltételezésünk, és mi az, amit tényleg tudunk, hogy a párunk úgy gondolja. Ezt hogyan tudjuk megtenni? Kérdezzünk! Általa pontosítjuk az információkat, és megtanuljuk árnyalni a feltételezéseinket.

És mit jelez ez még a párunk számára? Figyelmet. Odafordulást. Érdeklődést. Egy sor pozitív érzést a negatívakkal szemben. Annak a biztos érzését, hogy még mindig, ennyi és annyi év után is érdeklődünk iránta, kíváncsiak vagyunk a gondolataira, meglátásaira, érzéseire.

Persze, amikor épp dühösek vagyunk valami miatt, kinek-kinek vérmérséklete szerint, nem mindig egyszerű ezt megtenni. De ezzel sincs baj! Majd menni fog! Ha törekszünk rá, és gyakoroljuk, előbb-utóbb menni fog. És micsoda lehetőség van amögött, ha ezt a „kis harcunkat” megosszuk a párunkkal is, hogy mi megy végbe épp bennünk! Próbálják ki!

Barta Beatrix

Párkapcsolati, life és business coach, mediátor, mentálhigiénés segítő szakember, viselkedéselemző jelölt

Mi biztosan meghallgatunk

Mindannyiunkkal történhetnek olyan nagy igazságtalanságok, amit jó lenne megosztani valakivel, aki nem a saját igazát adja válaszul, aki közben csak ránk figyel, aki megért bennünket, és aki abban segít, amiben mi magunk szeretnénk. 

Ha elmondanád, mi meghallgatunk!

Figyelem!

Ez a menüpont átnavigál a Meghallgatunk.online PRO BONO oldalára. Biztos vagy benne, hogy elhagyod ezt az oldalt?

Ingyenes e-book

Töltsd le ingyenes e-bookunkat és nyerj egy beszélgetést az általad választott témakörben!

Skip to content